Megjelent Shivamkrishn Agrawal, Sanjay Taneja és Dr. habil. Szeberényi András közös tanulmánya a Clean Technologies and Environmental Policy folyóiratban.

A publikáció címe: Modeling the drivers of climate impact in food systems: an interpretive structural modeling approach based on life cycle assessment

A kutatás az agrár- és élelmiszerrendszerek klímahatásainak fő mozgatórugóit vizsgálja életciklus-értékelésen alapuló szemléletben, interpretív strukturális modellezés és MICMAC-elemzés segítségével.

A szerzők 18 olyan tényezőt azonosítottak és elemeztek, amelyek meghatározó szerepet játszanak az élelmiszerrendszerek környezeti és klímahatásaiban. A vizsgált tényezők közé tartozik többek között a szén- és vízlábnyom mérhetősége, az erőforrás-felhasználás hatékonysága, a technológiai teljesítmény, az energiafogyasztás, a földhasználat-változás, az ellátási lánc összetettsége, valamint az életciklus-értékeléshez szükséges adatok minősége.

Az eredmények rámutatnak arra, hogy az élelmiszerrendszerek klímahatásai nem különálló tényezők eredményei, hanem egymással szorosan összekapcsolódó rendszerszintű folyamatokból alakulnak ki. A tanulmány szerint a szén- és vízlábnyomhoz kapcsolódó mérési képességek, az erőforrás-hatékonyság és a technológiai teljesítmény különösen erős hatással vannak a teljes rendszer működésére.

A kutatás gyakorlati üzenete, hogy az agrár- és élelmiszeripari klímahatások csökkentése nem kezelhető elszigetelt beavatkozásokkal. Hatékonyabb eredmények érhetők el, ha a szakpolitikai és vállalati döntések egyszerre támogatják a jobb adatgyűjtést, a tisztább technológiák bevezetését, az energiahatékony feldolgozást, a körforgásos megoldásokat és az átláthatóbb környezeti jelentéstételt.

A tanulmány hozzájárul ahhoz, hogy az élelmiszer-ellátási láncok fenntarthatósági döntései jobban építsenek a tényezők közötti kapcsolatokra, és ne csak az egyes környezeti terhelési pontokat vizsgálják külön-külön.

A cikk a Springer Nature által kiadott, Scopus/SJR Q1 besorolású Clean Technologies and Environmental Policy folyóiratban jelent meg, open access formában.

🔗 https://doi.org/10.1007/s10098-026-03539-z

Gratulálunk a szerzőknek a rangos nemzetközi publikációhoz!