Megjelent Szeberényi András, Fűrész Ágnes és Kovács Mátyás Imre tanulmánya a Q2-es Clean Energy Science and Technology című folyóiratban. A publikáció címe:Air pollution hotspots in the European Union: A city-level risk assessment A cikk az Európai Unió fővárosainak PM2.5-légszennyezettségét vizsgálja 2021 és 2024 között, városi szintű IQAir-adatok alapján. Kiemelt figyelmet kap a 2022-es energiaválság hatása, a regionális különbségek, valamint Budapest helyzete Bécshez, Varsóhoz és Prágához képest. 🔹Legfontosabb kutatási kérdések és eredmények: Az egyik fő kérdés az volt, hogy a 2022-es energiaválság okozott-e kimutatható romlást a PM2.5-koncentrációkban. Az eredmények szerint 2022 átmeneti töréspontot jelentett, mivel a javuló trend megtorpant, majd 2023-ban és 2024-ben ismét csökkenés következett. 🔹A másik fontos kérdés a nyugat–északi és kelet–déli európai fővárosok közötti különbség volt. A cikk szerint a nyugat- és észak-európai fővárosok PM2.5-értékei végig alacsonyabbak voltak, míg a kelet- és dél-európai városokban tartósabb szennyezettségi szintek jelentkeztek. Budapest köztes helyzetben volt: kedvezőbb értékeket mutatott Varsónál, de kedvezőtlenebbeket Bécsnél és Prágánál. Aktualitás és relevancia: A téma azért fontos, mert a PM2.5 (a levegőben szálló, 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű finom porrészecske) a városi lakosság egészségét közvetlenül érinti, miközben az országos átlagok elfedhetik a városi gócpontokat. A cikk arra is rámutat, hogy az energiapiaci és geopolitikai sokkok rövid idő alatt