Megjelent Kovács Mátyás Imre és Dr. habil. Szeberényi András közös tudományos publikációja az MDPI gondozásában kiadott, Q1-es besorolású Sustainability című nemzetközi folyóiratban. A tanulmány a kriptovaluta-bányászat fenntarthatósági kérdéseit vizsgálja az európai villamosenergia-rendszerekben, különös tekintettel a szén-dioxid-kibocsátás elszámolására, az energiafelhasználás rugalmasságára és a környezeti hatásokra.
A publikáció címe: Cryptocurrency Mining in European Electricity Systems: A Critical Review of Carbon Accounting, Operational Flexibility and Environmental Trade-Offs
A kriptovaluta-bányászat jelentős villamosenergia-igénye miatt egyre fontosabb kutatási kérdés, hogy a digitális technológiák működése milyen hatással van az energiarendszerekre és a környezeti fenntarthatóságra.
A szerzők a kriptovaluta-bányászat energiafelhasználásának és környezeti hatásainak értékelésére alkalmazott megközelítéseket vizsgálták. A kutatás különbséget tesz a tényleges villamosenergia-felhasználás, az ahhoz rendelt szén-dioxid-kibocsátás és az energiarendszerben bekövetkező valós kibocsátásváltozások között.
Jelentős eltérések a szén-dioxid-kibocsátás elszámolásában
A kutatás egyik fontos eredménye a 24 európai uniós országra kiterjedő összehasonlító elemzés, amely a villamosenergia-termelés összetételén és a maradék energiamixen alapuló szén-dioxid-kibocsátási tényezők közötti különbségeket vizsgálta.
A 2024-es adatok alapján az országok egyszerű számtani átlagával számolva a termelési összetételen alapuló kibocsátási tényező 214,38 g CO₂/kWh, míg a maradék energiamixhez kapcsolódó érték 415,18 g CO₂/kWh volt.
Az eredmények azt mutatják, hogy ugyanazon villamosenergia-felhasználás elszámolt kibocsátása jelentősen eltérhet az alkalmazott módszertantól függően. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ezek az eltérések nem jelentik a tényleges fizikai kibocsátás megváltozását, hanem az elszámolási megközelítések különbségeire világítanak rá.
A tanulmány egy hipotetikus, folyamatosan működő, 1 MW teljesítményű magyarországi létesítmény példáján keresztül is mutatja be a módszertani eltérések jelentőségét. A két vizsgált elszámolási megközelítés 79,82%-os különbséget eredményezett a számított, villamosenergia-felhasználáshoz rendelt közvetlen szén-dioxid-kibocsátásban.
Az energiafelhasználás rugalmassága és a fenntarthatóság kapcsolata
A tanulmány másik kiemelt területe a kriptovaluta-bányászat rugalmas energiafelhasználásának vizsgálata.
A szerzők rámutatnak, hogy a bányászati tevékenység energiaigénye bizonyos körülmények között igazítható a villamosenergia-piac működéséhez, azonban az alacsonyabb villamosenergia-ár vagy a fogyasztás időbeli áthelyezése önmagában nem bizonyítja a környezeti terhelés csökkenését.
A tényleges fenntarthatósági hatások értékeléséhez figyelembe kell venni többek között az energiafelhasználás időzítését, az áramtermelés összetételét, az energiarendszer működési sajátosságait, valamint a vizsgált beavatkozás alternatíváját.
A kutatás emellett kitér a hulladékhő hasznosításának, a metánkibocsátás kezelésének, a vízfelhasználásnak, az elektronikai hulladékoknak és az egészségügyi hatásoknak az értékelési szempontjaira is.
Tudományos hozzájárulás a fenntartható energiarendszerek vizsgálatához
A publikáció egyik legfontosabb üzenete, hogy a kriptovaluta-bányászat környezeti hatásait nem lehet kizárólag az elfogyasztott villamos energia mennyisége alapján megítélni.
A szerzők olyan értékelési keretrendszert mutatnak be, amely segítheti a különböző energiafelhasználási és környezeti állítások megalapozottabb vizsgálatát, különválasztva az elszámolt kibocsátást és a tényleges környezeti következményeket.
A kutatás kapcsolódik a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskolájának fenntarthatósággal, digitalizációval és gazdasági átalakulással foglalkozó kutatási területeihez.
A tanulmány az MDPI által kiadott, nemzetközi Sustainability folyóiratban jelent meg 2026. november 2-án.
Publikáció adatai:
Szerzők: Kovács Mátyás Imre, Szeberényi András
Folyóirat: Sustainability
Évfolyam: 18
Megjelenés: 2026
DOI: https://doi.org/10.3390/su182111146
Gratulálunk a szerzőknek a nemzetközi tudományos publikációhoz!
