Egyéni felkészülés, komplex vizsga

Működési Szabályzat 2016. szeptembertől iratkozók számára


11.§

Az egyéni felkészülés

 

(1) Egyéni felkészülő nem vesz rész doktori képzésben, fokozatszerzési eljárást csak akkor indíthat, ha

a) mesterfokozatot szerzett,

b) a komplex vizsgát teljesítette.

(2) A doktori iskola tudományági doktori tanácsa határoz a jelentkezés befogadásáról, a fokozatszerzési eljárás lefolytatásáról, amit a jelentkezés elfogadásától számítva két éven belül be kell fejezni.

 

 

A Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola komplex vizsgára vonatkozó előírásai

 

Általános szabályok:

(1) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel.

(2) A komplex vizsgára történő jelentkezés időpontja: és annak feltételei:

A komplex vizsgára jelentkezni elektronikusan, a jelentkezési lap kitöltésével lehet, minden tanév április 30-ig.

(3) A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei:

  •  A doktori fokozatszerzés idegen nyelvi kötelezettségeinek teljesítése (ld. Nftv. 53.§ (5) b) pont: „két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása”)
  •  A doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit ÉS valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előrt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

(4) A komplex vizsga két fő részből áll:

  •  az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”): a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.
  •  a másik részben a vizsgázó tudományos/művészeti előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”): vizsgázó elődás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.

(5) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. A bizottság tagjai 1-5 (elégtelen-jeles) minőítéssel illetik a vizsgát. A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.

(6) A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg.

(7) Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőzakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőzakban nem ismételhető

(8) A komplex vizsga eredménye 25%-ban számít bele a végbizonyítvány eredményébe.

 

A Regionális Tudományi Alprogram Komplex Vizsga (KV) követelményei

(1) Cél és tartalom:

A doktorandusz a képzési időszakának lezárása (nappali, levelező tagozat), illetve a doktori képzésbe való belépés minősítése (egyéni felkészülés). Két részből áll a KV, egyrészt két, a kutatási témához szervesen kapcsolódó, a képzés során elsajátított tantárgy szigorlata, másrészt a kutatási koncepciók és program részletes bemutatása (benyújtása), ismertetése, illetve szakmai vitája.

(2) KV kiírása és a KV-ra való jelentkezés:

A komplex vizsgára jelentkezni elektronikusan, a jelentkezési lap kitöltésével és a csatolt dokumentumok beadásával lehet, minden tanév április 30-ig.

(3) A KV részletes követelményei:

1. Tantárgyi szigorlat:

A képzés során megismert, elsajátított, vagy a kutatási témához szervesen kapcsolódó, a Doktori Iskola képzési programjában (alapozó és szaktárgyak) szereplő tantárgyból szóbeli vizsga letétele.

A Doktori Iskola alprogramjai meghatározzák a szigorlati tantárgyakat, azok vizsgakérdéseit kidolgozzák, megadva a feldolgozáshoz szükséges kötelező és ajánlott irodalmakat.

A szigorlati tantárgyakra a témavezető tehet javaslatot, s az alprogramvezető a vele való szakmai konzultáció után jelöli ki a szigorlati fő és melléktárgyakat.

Az alprogramvezető értesíti ki a doktoranduszt a szigorlati tárgyakról, azok vizsga kérdései, kötelező és ajánlott irodalmai a RGDI honlapján megtalálhatóak.

A doktorandusz kérhet konzultációt a kijelölt szigorlati tantárgyak oktatóitól a felkészüléshez.

Mindkét tantárgy szóbeli vizsgája 3-5 tagú bizottság előtt zajlik, a tantárgy oktatója, vagy ha éppen a vizsgázó doktorandusz témavezető, más belső – RGDI TDT törzstag, vagy más – oktató. A bizottság tagjai 1-5 (elégtelen-jeles) minősítéssel illetik a vizsgát, a tagok minősítésének átlagértéke (százalékban) adja a tantárgyi szigorlat minősítését.

2. Kutatási koncepció ismertetése:

A kutatási koncepció ismertetése két részből áll.

A. rész: A doktorandusz egy minimálisan 20 ezer „n” terjedelmű „Kutatási koncepció és Program” című összeállítást ad le a KV időpontját megelőző 30 nappal. (1. sz. melléklet)

A „Kutatási koncepció és program” összeállítást a témavezetőnek egy oldal (1000-1500 „n”) véleményezni, azt aláírni, s a vélemény a beadandó anyag mellékletét képezi. Témavezetői vélemény nélkül nem lehet a kutatási koncepciót befogadni.

A „Kutatási koncepció és program” kiadásra kerül két opponensnek, akik egyben a KV Bizottság tagjai. Ezen tagok a vizsgán értékelik az anyagot, további kérdéseket tesznek fel, megjegyzésekkel látják el a kutatást.

A KV ezen szakaszán ajánlatos, hogy a témavezető is részt vegyen, ott alkalma van véleményt nyilvánítani.

B. rész A doktorandusz 18 perc szabad előadásban prezentálja a „Kutatási koncepció és programot”.

A KV Bizottság kijelölt két opponense értékeli a benyújtott anyagot, valamint az előadást, további kérdéseket, megjegyzéseket fűzhetnek a bemutatóhoz. A KV Bizottság más tagjai kérdezhetnek, véleményt mondhatnak. A vitát az KV Bizottság elnöke zárja le, kérve a doktoranduszt a vélemények összegzésére.

Minősítés: A KV Bizottság tagjai 1-5-ig (elégséges-jeles) minősítik a kutatási koncepció ismertetését, ajánlásokat, megjegyzéseket fogalmazhatnak meg a jelölt számára a jegyzőkönyvben. A minősítést a tagok pontszámainak átlaga adja százalékos értékben.

(4) A KV minősítése:

A KV vizsga együttes minősítése a szigorlati érték és a kutatási koncepciós érték egyszerű számtani átlaga, amely a TVSZ-ben megadott minősítés alapján határozható meg.

(5) A komplex vizsga eredménye 25%-ban számít bele a végbizonyítvány eredményébe.

 

1. sz. melléklet Útmutató a Kutatási koncepció és program (KKP) összeállításához

Az anyag összeállításával az a célunk, hogy a doktorandusz a témavezetővel folyamatosan egyeztetve állítsa össze a kutatásának főbb célkitűzéseit, annak szakmai beágyazottságát, kidolgozásának módszereit és annak időbeli menetét.

A KKP felépítése és az egyes fejezetek javasolt tartalmi elemei a következők:

1. Kutatási téma

A kutatási téma bemutatása, annak főbb tudományos kihívásai és kérdései, a téma iránt elkötelezettség jelzése.

2. A téma főbb (alapvető) irodalmi bázisa

Mutassa be a legfontosabb (10-15) irodalmat, amelyek a kutatási témában megismert, feldolgozott, azok rövid értékelését adja meg.

3. A témában ismert eddigi eredmények és meghatározó kutatások

Ismertesse a legfontosabb kutatási eredményeket, továbbá, hogy miben kívánja ezeket elemzéseivel meghaladni.

4. Tudományos kérdései

Fejtse ki 3-5 sorban a kutatási témájának alapvető kutatási kérdéseit.

5. Előhipotézisek

Adjon 3-5 előhipotézist, amit a kutatási során elemezni, értékelni kíván. Kifejtés hipotézisenként 5-7 sor.

6. Módszertan bemutatása

Adja meg a részletes kifejtéssel milyen kutatási módszereket kíván alkalmazni (pl. adatbázisok, minta nagysága, interjúk, fókuszbeszélgetések, kérdőív, egyéb módszerek),

ezeket milyen módon alkalmazza. (pl. kutatásban vesz részt, ott dolgozza ki, vagy egyéni módon folytatja az adatbázis összegyűjtését, stb.)

7. Az adatbázis feldolgozásának eljárásai

Milyen módszerekkel kívánja feldolgozni az kialakított adatbázist? Elemzési módszereket egyértelműen határozza meg, törekedve arra, hogy az eddig alkalmazott elemzési eljárásokat próbálja meghaladni.

8. Kutatás menete, időbeli megvalósítása

Adjon részletes megvalósítási időtervet, így a főbb tevékenységekre, azok tartalmára, időigényére. Egyértelműen utaljon a műhelyvita tervezett időpontjára (év és hónap), valamint a védés tervezett időpontjára (év és hónap).

9. Publikációs terv, konferencia részvétel

A témakörben eddig publikált műveket adja meg. Pontosan (időben értelmezhetően) dolgozza ki a publikációs tervet az disszertáció előrehaladásával.

Adja a tervezett konferenciákat, amiken az eredményeit be kívánja mutatni.

10. Igények a Doktori Iskolával szemben

Jelezze igényeit a RGDI felé, amiben a disszertáció kidolgozásában segítséget vár.

Melléklet: A témakörben eddig publikált tanulmányok jegyzéke

A javasolt felépítés természetesen módosítható, de iránymutatásnak szánjuk!

 

Technikai követelmények:

  •  A KKP terjedelmét 20 ezer „n” mértékben ajánljuk.
  •  A témavezető véleményét a KKP-hez csatolni kell.
  •  Beadási határidő április 30-ig. (Minden évben kijelöljük a tavaszi és az őzi szemeszterben a KV időpontját).
  •  A KKP leadása egy példányt nyomtatva a doktori iskola titkárságán, illetve pdf formátumban elküldve.

Kapcsolat

Széchenyi István Egyetem
Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola

Cím: 9026 Győr, Egyetem tér 1. ÚT210.
Tel.: + 36 (96) 503-400/3200
E-mail: titkarsag.rgdi@sze.hu

SzEEDSM Doctoral Program

Eseménynaptár

Levelezős konzultációs hétvége 2017. szeptember 22. - 2017. szeptember 23.
Alkotóhét 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szakirányválasztás 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szenátusi ülés 2017. szeptember 25. 14:00 - 16:00
HÉHA - Luther és az angol reformáció 2017. szeptember 25. 18:00 - 19:00